Az ideális konyha tervezése

Rendeltetése szerint a konyha minden esetben az élelemkészítés, (sütés, főzés stb.) a tálalás, esetleg az étkezés helyszíne. Ahány konyha, annyiféle bútorzat (klasszikus, modern, high-tech), sokféle elrendezés (egysoros, kétsoros, L-alakú, U-alakú, sziget), de alapjában véve minden konyhában ugyanaz a munkafolyamat zajlik.

Az ideálisan berendezett konyha az ételkészítés munkafolyamatát követi, annak sorrendjében helyezkednek el az egyes tároló- és munkafelületek, gépi berendezések, eszközök.

Vegyük pl. az ebéd elkészítését, első lépés az élelmiszerek elővétele. Adott étel elkészítéséhez a konyhából és a kamrából kell a szükséges alapanyagokat összeválogatni, melyek a következők lehetnek: hűtve tárolandó, mélyhűtött, szárazáru, földesáru.

Az alább felsoroltak tisztítása, előkészítése a főzési, sütési, párolási folyamathoz.

A konyha legfontosabb berendezési tárgya a tűzhely és a mosogató, ezeket megfelelő tároló- és munkahelyekkel kiegészítve alakíthatjuk ki a konyhai sort, amelynek az ételkészítés műveleti sorrendjéhez kell igazodnia. Emellett figyelembe kell vennie az ember egyéni tulajdonságait is, hogy jobb vagy balkezes-e az illető. Ez az elsőre apróságnak tűnő dolog nagyon fontos munka közben, mivel a jobbkezeseknél a jobb kéz végzi a fő munkát (valamit kivesz a hűtőből, megkeveri a fortyogó ételt stb.) míg a bal kéz az ehhez kapcsolódó kisegítő tevékenységet végzi (kinyitja a hűtőajtót, megemeli a fedőt stb.), ebből következtetve, a jobbkezeseknél balról jobbra halad az élelmiszerfeldolgozás sorrendje. Hűtő, munkapult, mosogató, munkapult, főzőlap, munkapult.

(Balkezeseknél logikusan ellenkező a sorrend.) Az előbbi elrendezés az étkezés utáni mosogatásnál is ideális, mivel a jobb kézben tartott mosogatóeszköz (szivacs) végzi az edények mosogatását, a bal kéz pedig az edények jobbról balra történő mozgatását, ebből kiindulva balra kell esnie a csepegtetőtálcás résznek. A csepegtetőtálcát mai mosógépesített világunkban sokan felesleges elemnek ítélik meg, pedig az étel elkészítésénél is hasznos elem (zöldségek, gyümölcsök mosás utáni csepegtetése stb.).

Összességében elmondható, hogy a konyhát egy üzemnek kell tekinteni, ahol a háziasszony éppen úgy használja a rendelkezésre álló teret és eszközöket, mint egy gyárban egy szakember a végtermék előállításához szükséges erőforrásokat.

 

Korunk szokásai

A konyhatechnológia az évek során jelentős változáson ment keresztül, mivel minden családtípusnak más-más technológiai igénye van. Egyrészről elterjedőben van a félkész alapanyagokból történő élelmiszer-készítés. Itt nincsen szükség hámozásra, áztatásra stb., mivel a hűtőből már eleve megpucolt tisztított alapanyagot veszünk elő, ezáltal mind időben, mind helyszükségben lerövidítődik a technológiai sor. Ennek a továbbfejlesztett módja az, amikor a boltban vásárolt készétel melegítés útján kerül az asztalra, mert itt a technológiai sor csak a kicsomagolásra és a melegítésre korlátozódik.

Másrészről a fiatal gyerekes párok körében elterjedőben van a - főzés összehozza a barátokat - típusú konyhahasználat, itt a teljes munkafolyamat megtalálható.

A konyhahasználaton belül a hétköznapi étkezés (reggeli, vacsora) és a hétvégi (reggeli, ebéd, vacsora, baráti összejövetelek) étkezések között jelentős eltérések vannak, amik kihatnak a technológiai sorra. Hétköznap az emberek általában főleg a mikrohullámú sütőt, kávéfőzőt használják. A gépek, eszközök többsége leginkább hétvégén használatos. Ez nagy kontrasztot teremt a hétvégi és a hétköznapi üzem között.

 

 

Az ideális konyha tervezése

Az előző részekben inkább a konyhatervezés történetével, kialakulásával, illetve a konyhahasználathoz kapcsolódó szokásokkal, konyhai munkafolyamatokkal foglalkoztunk. Ezúttal már gyakorlatiasabb irányt veszünk, megnézzük, milyen alapvető konyhaelrendezési formák lehetnek. Hogy melyiket válasszuk ezek közül, azt sok tényező befolyásolja, legfőképp a vevő elvárásai, de meghatározó szempont a helyiség mérete, formája is.

Munkaháromszög

A munkaháromszöget az 1950-es években Amerikában a Cornell Egyetemen fejlesztették ki. Lényege a főbb munkaterületek (élelmiszer-tárolás, mosogatás-előkészítés, sütés-főzés) háromszög alakban való elrendezése. A munkaháromszög alkalmazásával optimalizálhatjuk az egyes munkaterületek közötti távolságot, így időt és fáradtságot takarítunk meg ezzel. Ideális esetben a szárak közel azonos hosszúságúak és 1,5-3 méter között vannak. Az egysoros elrendezést olyan helyeken használják, ahol csak egyetlen falfelület egysoros (lineáris) konyha áll a bútor elhelyezésekor rendelkezésre. Általánosságban azonban elmondható, hogy egy olyan egysoros konyha hossza, amelyben hűtő, mosogatótálca, mosogatógép és főzőlap, sütő kerül elhelyezésre és még munkavégzésre is marad szabad felület, legalább 3,00 méter. A mostani divatos átfutó rajzolatos (az egymás melletti ajtókon keresztül futó furnérrajzolat) konyhafrontok ezen az elrendezéstípuson érvényesülnek a legjobban. Viszont arra kell törekedni, hogy az egyvonalban lévő munkahossz ne haladja meg az 5,00 métert, mert az már munka közben fárasztóan sok gyaloglással jár. Sajnos ez a konyhatípus ergonómiailag a legkedvezőtlenebb, mivel a munkaháromszög egy egyenessé változik, és így a lehető leghosszabb lesz a megteendő út.

 

Kétsoros (folyosó-, hajókonyha) konyha

A kétsoros elrendezés biztosítja a leghatékonyabb térkihasználást, mivel a munkaháromszöget alkalmazva a munkavégzés közben megtett utak hossza jelentősen lerövidül, ezáltal a konyha kényelmesen használható. Érthető, hogy a konyhafőnökök ezt az elrendezést kedvelik a legjobban. A hajókonyha mindkét oldalán egy-egy pultsor fut végig, a köztes szabad hely ideális esetben 1,20 méter. Hátrány, hogy munka közben 180 fokos fordulatokat kell tenni.

A bútorok, berendezések elhelyezésénél célszerű ügyelni arra, hogy a mosogató és a főzőfelület egy oldalra kerüljön, és a munkacentrumokat ne válasszuk szét. A legfontosabb szabály, hogy a konyhában kerülnikell az átmenő forgalmat, mivel ez akadályozza a kényelmes munkát.

L alakú konyha

Az L alakú elrendezés a nagy, tágas konyhákban jó látványos megoldás. Sajnos egyetlen hátránya a sarok nehéz kihasználhatósága, igaz, a modern vasalatgyártók erre az esetre is számtalan új ötletet fejlesztettek ki, kezdve a forgó sarokpolcoktól, a korpuszból kijövő rácsos kosarakon át a legújabb sarokból kihúzható fiókrendszerekig. A munkaháromszög szempontjából tekintve szintén ideális megoldás, mivel a minden kézre esik elv jól érvényesül. Tipikus megoldása, amikor az L alak egyik végében a hűtőszekrény, a másik végében a sütő, középen pedig a mosogató helyezkedik el.

U alakú konyha

Az U alakú konyha a bútorelemeket és a berendezési tárgyakat a helyiség három fala mentén sorakoztatja fel. Az U alakú konyha alakú alaprajz megvalósítását többnyire nem a tér szűkössége, hanem a rossz helyen nyíló ajtó akadályozza. Ez az elrendezés egyébként biztonságos, jól használható munkapultfelülettel rendelkezik, és bőséges tárolótere kicsi és tágas helyiségek számára egyaránt megfelelő. Az U alakú konyhánál, ha a munkapultok által közrezárt részt túl nagynak vesszük, akkor viszont sajnos a háziasszony munkáját nehezítjük meg a sok felesleges közlekedéssel a munka folyamatok közt. Sajnos az U alakú konyha szintén rendelkezik, sőt kétszeresen is, az L-alakúnál említett sarkok nehéz kihasználhatóságával.

G alakú konyha

A G alakú, illetve félszigetszerűen elrendezett konyha egyszerre többféle igényt is kielégít, tulajdonképpen egy U alakú konyha, egy étkező hozzátoldással. Előnye, hogy a háziasszony közvetlen kapcsolatban van az étkezőrésznél ülőkkel.

Konyhasziget

A szigetszerű elrendezéshez jókora, tágas helyiségre van szükség. A "sziget" elkülönült munkaterületet alkot, miközben a konyha tágasnak hat. Ennek az alaprajznak a megvalósításakor rendkívül körültekintőnek kell lennünk, hogy ne kelljen túl nagy távolságokat tennie a háziasszonynak munkavégzés közben.

A szigetszerűen berendezett konyhának megvan az az előnye, hogy a szakács akkor sem marad magára, amikor a vendégek kényelembe helyezik magukat a térelválasztó szerepét is betöltő "sziget" másik oldalán, biztos távolban a konyhától, mondjuk egy kanapéban.

Kifejezetten olyan embereknek ajánljuk, akik szeretik a konyhaművészetet, és a főzést szeretik a helyiség középpontjába állítani. Ennek a térszerkezetnek a legpraktikusabb megvalósulása az, amikor a sziget szoba felőli részére egy bárpultot teszünk. (Folytatjuk.)

 

 

 

 

 

Az ideális konyha tervezése

A konyha tervezésekor sokszor abba a hibába esik a megrendelő, hogy nem méri fel helyesen saját igényeit, illetve a rendelkezésre álló teret. Olyan konyhai eszközöket, bútorokat is be kíván építtetni az ő konyhájába (pl. mosogatógépet 12 személyre, kétmedencés mosogatót csepegtetővel, páraelszívót, szekrénykamrát stb.), melyre valójában nincs is szüksége. Ilyenkor a tervezőnek kell rávilágítani, hogy sem a lakás mérete (garzonlakás 30 m2-en), sem az illető életvitele (egyedül élő hölgy � hívjuk mai divatos szóval szinglinek) nem indokolja elképzeléseinek megvalósítását. Természetesen a megrendelő óhajának teljesítése az elsődleges feladat, de bizonyos esetekben segíteni kell abban is, hogy földre szálljanak az onnan elrugaszkodott elképzelések.

Minden lakástípusnak megvan a megfelelő konyhatípusa. Kezdve a garzonlakás főzőszekrényétől a vidéki családi ház teljes üzemű konyhájáig, ahol még mindig van disznóvágás és a nagymama is itt teszi el a kerti őszibarackot télire. A konyhatervező feladata tehát � többek között � ezen igények felmérése, racionalizálása, és az adott helyre történő legoptimálisabb verzió megtervezése.

A kialakítható konyhatípusok és ezek legfőbb ismérvei

Főzőszekrény: a legkisebb méretű konyhai munkahely. Mindössze ennek kialakítására van racionális esély egy garzonlakásban 1�2 személy részére, vagy munkahelyen, kollégiumi, ill. motelszobában. Egy jól berendezett főzőszekrény megfelel kis mennyiségű élelmiszer (teafilter, kávé, konzervek stb.) tárolására. Továbbá biztosítja a vízvételi lehetőséget, evőeszközök mosogatásának lehetőségét, étkezőedények (pohár, müzlistál) elhelyezését is anélkül, hogy a lakásból, munkahelyből számottevő alapterületet foglalna el. Sokszor cél, hogy a főzőszekrény egy-két mozdulattal eltüntethető legyen és bútorként olvadjon bele a lakás, iroda környezetébe. Szinte kizárólagosan a készétel melegítésére, evőeszközök tárolására, evőeszközök elmosogatására használják. Legfontosabb berendezési tárgyai: mikrohullámú sütő, kicsi hűtőszekrény, kis edényszekrény, fiókok az evőeszközök tárolására, szimpla mosogatótálca (a mosogatógép felesleges, mivel legtöbbször az ilyen helyeken eldobható edényből fogyasztják az ételt).

Főzőfülke: beépítése leggyakrabban 1 és 1 1 szobás lakásokba történik, 2�3 személy részére ideális. A kis alapterületű lakásokon túl weekend ház ideális konyhája lehet. A korábbiakban felsoroltakon kívül reggeli, valamint egyszerű vacsora elkészítéséhez használják. Legfontosabb berendezési tárgyai: kisméretű tűzhely, esetleg sütő, mikrohullámú sütő, kisméretű hűtőszekrény, edényszekrény, polcok, fiókok az evőeszközök tárolására, szimpla mosogatótálca, mosogatógép. A szekrénykamra is része lehet a főzőfülkének, amennyiben van elegendő területkialakítására. Célszerű a főzőfülkét a mennyezetig beépíteni, a gazdaságos helykihasználás érdekében. Alsó sarokszekrényeknél jó szolgálatot tesz a félköríves, félig kiforduló polc, így a kevésbé hozzáférhető terület is kényelmesen elérhetővé válik, a tér kihasználása is optimális.

Nagyvárosi konyha: 1,5�2,5 szobás lakás konyhája, adott esetben kamrával felszerelve 2�5 személy részére ideális. Komplett reggeli, tízórai, ebéd, uzsonna és vacsora elkészítése, és hétvégi sütés-főzés, nagy vendégség kiszolgálása a cél. A konyhában helyet kell biztosítani az évente egyszer használatos konyhai eszközök (karácsonyi sütőformák stb.) tárolásának is. Itt már lehet gazdálkodni a térből úgy, hogy helyet kapjon kényelmesen a hulladékgyűjtő, a páraelszívó, sőt a takarítószerek, takarítóeszközök elhelyezése is biztosítható. Legfontosabb berendezési tárgyai: mikrohullámú sütő, sütő, nagy hűtőszekrény, fiókok az evőeszközök tárolására, kétmedencés mosogató csepegtetővel, mosogatógép, különféle konyhai gépek (olajsütő, kenyérsütő, robotgép, kenyérszeletelő, teafőző, vízforraló, kenyérpirító stb.). Mivel itt már akár vendégsereg részére készül az elemózsia, még inkább figyelmet kell fordítani a konyhai munkák helyes menetirányára, az ennek megfelelő kialakításra. Nem mellékes szempont, hogy a legrövidebb úton jusson el az étel a konyhapultról, tálalóasztalról a konyhaasztalra. Lehetőség nyílik arra is, hogy a gyakrabban használatos eszközök a kényelmes munkavégzési zónában kapjanak helyet. Itt már jobban ki lehet bontakoztatni az alkotói fantáziát, nem a tér legpraktikusabb kihasználásán van a hangsúly, teret engedhetünk a designnak. A köztes terek már képesek befogadni szerelvényeket, melyek nem elsősorban a konyhai eszközök tárolására, hanem akár dísztárgyak, növényzet elhelyezésére szolgálnak.

Nyári konyha: eredetileg régebben vidéken, falun a nyári�őszi gyümölcsbefőzések helyszíne volt, ahol télen a disznóvágást is tartották. Ezekhez mostanában egy új funkció is párosul, amikor azért építenek nyári konyhát, hogy a kerti bográcsozások, sütögetések, evések alkalmával ne kelljen állandóan a lakás konyhájába futkosni a dolgokért. Az ilyen konyháknál fontos, hogy a berendezési tárgyaik jól bírják az időjárási viszontagságokat és emellett szervesen illeszkedjenek az őket körülvevő világba. Ki kell tudnia szolgálni egy kétszemélyes nyáresti vacsora elfogyasztását és egy 10�20 fős délutáni grillezés vendégseregét is.

 

A lehetőségek maximális kihasználása mellett a praktikusságot is figyelembe kell venni, mindennek a legegyszerűbben hozzáférhetőnek kell lennie, egy jól összeállított és berendezett konyha nagymértékben megkönnyíti a háziasszonyok és önjelölt chef-ek munkáját. Elsődlegesen mindig azt kell alapul venni, hogy mekkora hely áll rendelkezésre, ennek megfelelően lehet megválasztani a konyhaberendezést.